A biológiai fogászat nem áll meg a lyukas fogaknál. Itt a cél nem csupán az, hogy „megjavítsuk, ami elromlott”, hanem hogy megértsük, miért romlott el, és milyen hatással van mindez a szervezet többi részére. Egy biológiai szemléletű fogorvosnál az első találkozás gyakran nem egy fúróval kezdődik, hanem alapos kérdésekkel és különleges vizsgálatokkal.
Góckutatás – amikor a gyulladás rejtve marad
Egy rejtett fogászati gyulladás – például egy régi gyökérkezelt fog vagy egy tünetmentes cisztás elváltozás – akár éveken át fennállhat anélkül, hogy konkrét panaszt okozna. A szervezet azonban „érzi”, és állandóan védekezni próbál ellene, ami hosszú távon fáradtsághoz, bőrproblémákhoz, hormonális vagy ízületi gondokhoz is vezethet. A biológiai fogorvos ezért célzott góckutatást végez, amely során nemcsak a fogakat, hanem az állkapocscsontot és a szomszédos területeket is részletesen vizsgálja.
3D röntgen: több mint egy sima panorámafotó a fogakról
A hagyományos panoráma röntgen kétdimenziós képet ad, de a valóság ennél jóval összetettebb. Egy biológiai rendelőben általában digitális 3D CBCT (Cone Beam CT) készül, amely:
- részletesen megmutatja a fogak gyökerét, gyulladásos területeket, csontelváltozásokat,
- láthatóvá teszi azokat a problémákat is, amelyek a hagyományos röntgenen észrevétlenek maradnának,
- lehetővé teszi a pontos góckutatást és szervkapcsolati vizsgálatokat.
Allergiatesztek: biztos, hogy jó anyagot használunk?
Minden ember szervezete másképp reagál bizonyos anyagokra. Amit az egyik páciens tökéletesen tolerál, az a másiknál gyulladást, fejfájást vagy akár bőrkiütést is okozhat. A biológiai fogászatban az anyaghasználatot nem bízzák a véletlenre. Speciális allergiatesztekkel (pl. MELISA-teszt, biorezonanciás vizsgálat) felmérhető, hogy a páciens érzékeny-e bizonyos fémekre, műgyantákra, cementekre, vagy akár a lidokainra.
Szervkapcsolati elemzés, avagy hogyan hatnak a fogak a belső szervekre?
A biológiai fogászat nem különálló egységként tekint a fogakra, hanem az egész test részeként. Egy-egy fog vagy fogcsoport kapcsolódhat a vesékhez, májhoz, emésztőrendszerhez, ízületekhez, ezt az összefüggést a szervkapcsolati térkép alapján elemzik. Ha például egy visszatérő vállfájdalom mögött egy gócos felső őrlőfog áll, annak eltávolítása vagy kezelése látványos javulást hozhat a panaszban.
