Amit a kalocsai hímzésről legalább mindenkinek tudnia kell

A kalocsai hímzés egy olyan hungarikum, amit egyrészt minden magyar embernek ismernie kellene, másrészt pedig legalább alapszinten tudni róla olyan részleteket, amelyek meghatározzák és sajátosságainak tekinthetők. Kevesen tudják például, hogy a kalocsai hímzés az új stílusú, mondhatni modern vászonhímzések egyik legnagyobb mennyiségben előállított, és ezáltal legnépszerűbb, legismertebb tagja is.

A kalocsai szállásokon élő nők rendszerint bérmunkában kezdték el hímezni őket már a 19. század végén, hogy kielégítsék ezzel a környező falvak és városok igényesebb úri és polgári háztartásait, akik vágytak a fehér hímzésekre.

A kalocsai hímzés színvilága

A kalocsai hímzés kapcsán kevesen tudják – és ma már ez elég hihetetlen is –, hogy egykoron kizárólag tiszta fehér fonalat használtak hozzá az asszonyok, amiből főként ágynemű, asztalnemű és párnavég díszítése készült. A nem eladásra készülő termékekre azonban már kezdetben is gyakran hímeztek kék és vörös fonállal. A huszadik század első harmadától indulva azonban a kalocsai hímzés meglepő módon kiszínesedett, és mint a legtöbb tájegységnek, úgy természetesen a kalocsai hímzésnek is megvan ma már a sajátos színvilága.

Milyen ruhákra érdemes hímeztetni?

Példának okáért a bordóval vagy a pirossal kihímzett rózsáknak a közepét minden esetben citromsárgával ábrázolják, míg a rózsaszín szirmú virágokat sötétebb, a modern megnevezésben pink színnel árnyékolják, és középső részük gyakran sötétebb okkersárga. Ami a kalocsai hímzés kapcsán érdekesség, hogy a viseletdarabok hímzésének színe alapjaiban meghatározta a viselő életkorát, ezáltal a legdíszesebb és legélénkebb színnel készült szőtteseket jellemzően a menyecskék kapták, miközben az idősebb asszonyok már keveset adtak erre, az ő ruháik díszítése már rendszerint sötétebb volt. A kalocsai hímzésben terjedt el a pamukos kifejezés, amelyek a kékes, lilás és zöldes színekben játszó hímzések voltak, ami ezen a tájegységen a gyász megjelenésével egyenértékű.

Amit a kalocsai hímzésről legalább mindenkinek tudnia kell

Amit a kalocsai hímzésről legalább mindenkinek tudnia kell

A kalocsai hímzés motívumvilága és jelentése

A kalocsai hímzések tekintetében a motívumok közül a legelterjedtebb határozottan a virágábrázolás volt. Főként a mezőkön és a kertekben is megtalálható virágok jelentek meg hímzésben is, így az ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a piros paprika, a különféle bogyók, a nefelejcs vagy a gyöngyvirág például jellemzően ide tartoztak. Ezeket a virágokat általában sávosan vagy koszorúformában, ritkán csokorban helyezték el a munkadarabokon, és gyakran kitöltötték vele a teljes felületet, ami jól megfigyelhető volt a kalocsai kötényeken és a mellényeken. A kalocsai hímzés mintázatai jellemzően a természetábrázolásra törekedtek!

Természetesen a kalocsai hímzéseken megjelenő virágok különleges jelentéstartalommal is rendelkeztek! A rózsa azért volt például gyakori, mert pirosban a boldogságot, a szépséget és a szerelmet jelképezte, míg fehérben a szeretetet és a csendet. Ezen felül a hűség szimbóluma volt a nefelejcs, a szeszélyé a szegfű, míg az érzékenységé vagy a hevességé a pipacs. A búzavirág jelképezte a spiritualitást, a tiszta gondolkodást, míg az ibolya a szerénységet és a reményt. A tulipán ezen felül a nőiességet és a lángoló érzelmeket – gyakran ábrázolták szívformában –, és míg az orgona az áhítatot, az elsöprő erőt, addig a gyöngyvirág a tisztaságot, a vidámságot. Gyakran találkozhatunk továbbá napraforgó ábrázolásával is a kalocsai hímzésben, ami minden esetben a szellemi megvilágosodást, a sugárzó természetet jelképezi!

Kukkants bele a következő hírekbe is..

Hozzászólás írása